Nagyon úgy néz ki, hogy Koman befejezte olaszországi pályafutását. A Samp ifi csapatában remeklő (2008-ban Primavera-csapattal bajnok és Olasz Kupa-győztes), a Serie B-s csapatában (Avellino 28/4) és a Bariban jó teljesítményt (16/2) nyújtó magyar válogatott játékos egy tűrhető őszi idény után tavaszra kikerült a kezdőből (26 bajnoki meccsén, 1469 perc alatt nem lőtt gólt, nem adott gólpasszt, Európa Ligában: 6/1). Oka van ennek is.
Többet Komanról
Szeretném leszögezni, hogy vitathatatlannak tartom Koman tehetségét. Elsősorban azt a képességét, hogy alá tudja vetni magát a csapat érdekeinek, ugyanakkor elsősorban szervezőkészségével vezéregyéniséggé is tud lenni. Bizonyította ezt az U21-ben. Harcossága, komolysága nagyon rokonszenves számomra.
De vissza a sampos Komanhoz! A csapat a Bajnokok Ligájára készülődött, de végül csak Európa Liga jutott nekik. Biztosíték volt, hogy Koman nem csak elvétve fog játszani, hiszen a rengeteg meccs erőmegosztást igényelt. Így is lett. És mellesleg a 11-es szerelést sem dobják oda akárkinek. Di Carlo volt ekkor az edző, és kiderült gyorsan, hogy Koman nem csak másodhegedűsi szerepet kap. Eleinte a balon focizott, amolyan rengeteget futó középpályásként, akinek feladata, hogy felérjen Cassano és Pazzini támogatására. Aztán még többet focizott ugyanebben a szerepkörben a jobbon. Véleményem szerint (kábé 7-8 bajnokiját és talán 5 EL-meccsét láttam, rengeteg összefoglalót, illetve vitatkoztam kritikus Samp-bérletes barátommal) itt jó – távol a kimagaslótól – teljesítményre volt képes. Innen még képes volt remek mélységi passzaival, egyáltalán passzaival helyzetbe hozni klasszis társait. Jól védekezett remek fizikai képességének köszönhetően, ugyanakkor a támadásokkal harmadik-negyedik embernek rendre felért – nem a vonal mellett kellett játszania. Feltűnő volt ugyanakkor, hogy lövései rendre pontatlanra sikeredtek. Számos lábáról lefordult kísérletére emlékszem. Ez gyakran előfordul olyan játékosokkal, akik rossz fizikai állapotban vannak, ezért a mozgáskoordinációjuk rossz, nála inkább véleményem szerint a könnyedség hiánya lehet ok. Talán. Moldova elleni góljához hasonló löketre egyáltalán nem emlékszem.
A nagyobb bajok szerintem akkor jöttek, amikor előbb Cassano, majd Pazzini eligazolt. Ennek több oka is van. Először is, akik a két zseniális támadó után jöttek már több támogatásra szorultak volna. Ehelyett Koman rendre az oldalvonal mellett kapott szerepet, ahonnan nemhogy támogatni nem tudta megfelelően csapattársait, kiderültek hiányosságai is (az említett rossz lövések mellett). Első: nem tud beívelni. Kísérletei egyszerűen középre rúgott labdák voltak, és azok sem pontosak. Másodszor pedig: cselezni vagy lendületből rávinni a labdát a rajta védekező játékosra csak ritkán sikerült.
Ez a feladat, vagyis a jobboldali középpályás szerepe Semiolié lett volna, de ő gyakorlatilag végig sérült volt. Koman helyett így többnyire Mannini játszott. A balon pedig többnyire a váratlan megoldásokra képes Guberti.
Koman véleményem szerint ott tudott volna jobban teljesíteni, ahol némi szervező szerep is hárul rá, ahonnan érvényesülhettek volna társait helyzetbe hozó passzai. De a válogatott Palombo – a harcos csapatkapitány – Poli, Tissone előrébb voltak ezekben a szerepekben Di Carlo és Cavasin szemében is. Volt, hogy perceket kapott ilyen szerepkörben, és szerintem hasznosabb is volt.