Egyik legnagyobb betegsége sok-sok szurkolónak, hogy eszelős fölényességgel tudja kezelni azt, ha valaki csak második, ne adj’Isten harmadik lesz egy világversenyen – mintha jómaga mindig elsőként tudna felnyomulni a várakozó metróra vagy mintha mindig elérné az előle iszkoló buszt. Van, hogy nem sikerül.
A szegedi kajakos-kenus vébén volt még egy olyan teljesítmény, amelyikkel nem igazán foglalkozott a média. Elsősorban az olaszra gondolok.
JOSEFA IDEM NYOLCADIK OLIMPIÁJÁN FOG INDULNI!!!
Az olasz bajnoknő hetedik helyezésével ért el londoni részvételt a kajak 500-on.
1984-ben már ott versenyzett Los Angelesben. Gondoljunk csak bele, Carl Lewis, Jordan, Szabó Kati voltak a sztárok. Mennyi minden történt azóta, de Josefa Idem még mindig versenyzik. Szeptember 27-én 47 éves lesz. Kattintásnyira a honlapja. Itt pedig angolul nyilatkozik a szegedi vébé honlapjának.
Idem a pekingi olimpia után Velecében adta át versenyruháját a lámának
84-ben még az NSZK-t (fiatalabbaknak Német Szövetségi Köztársaság, alias Nyugat-Németország) erősítette. Eredményei szépek voltak, jók, de nem a világklasszis kategóriába sorolhatók. 1989-ben Guglielmo Guerrinivel kezd dolgozni, s egy évre rá összeházasodnak. Azóta egy sor világbajnoki és Európa-bajnoki arany, ezüst és bronz a jutalom. Aranyból vébéken ötöt sikerült szerezni, kilencet az Öreg Kontinens versenyein. A korona azonban alighanem a két csemete: Janek (1995) és Jonas (2003) és az olimpiai arany (Sydney – 500 méter, kajak).
A nyolc olimpiai indulás – ami az olaszokat illeti – eddig két sportolónak sikerült, ők Raimondo és bátyja, Piero D’Inzeo. Mindketten lovagoltak, előbbi Rómában aranyat is nyert.
Idem 2001 és 7 között a ravennai helyi politikában sportügyekkel foglalkozott, rendszeresen részt vesz különböző jótékonysági eseményeken – egyik legismertebb a szklerózis multiplex elleni harcra való buzdítása.
Ehhez, ahhoz, amahoz, csak gratulálni tudunk!