Egy Olaszországot népszerűsítő, szerintem nagyon jól sikerült reklámfilm!

Johnny Stecchino, alias Benigni emlékezetes jelenete viccesnek vicces volt, de most már tudjuk, hogy a valóságnak is megfelelt. A jelenetben a képviselő úr bemeséli rokonának (Benigininek), hogy a gyógyszer, vagyis a finom fehér por bevételére minden nap bizony szükség van - háromszor-négyszer is naponta: majd veszi a pengét, gondosan felaprítja a szert, és uccu, neki, felszippantja a port, mint porszívó a szemetet.

Hiába na! Szoros a bajnokság, meg minden, de a nagyok nagyok, a kicsik pedig kicsik! Ez a szent igazság, ugye gyerekek?

Hol firka volt, ott ma szép rajzok! Róma egyik ltp-jén úgy gondolták, lehetőséget adnak fiatal művészeknek, hogy alkossanak a kerületi játszóteret körbevevő falakon, a lakótelep közepén.

Egy hónappal a milánói autómentes nap után, február 28-án ismét tesznek a jobb levegőért Milánóban. Ezúttal azonban csatlakozik még 80 település – köztük a Pó-síkság legfontosabb városai.

Ezüstlakodalmi fénykép A milánói és a torinói első ember

Letizia Moratti polgármesterasszony hívására Lombardia fővárosába érkezett 80 polgármester Friuliból, Trentinóból, Liguriából, Piemontból, és eldöntötték, hogy február 28-án városaik meglesznek autó nélkül! ,,Polgáraink egészsége, városaink élhetősége a legfontosabb számunkra!” – mondták. Józanul hozzábiggyesztették szerencsére azt is, hogy ez az egy napra szóló intézkedés gyökeresen, strukturálisan nem oldja meg a légszennyezettség problémáját.

Folytatódtak rögtön a Bajnokok Ligája után a második számú kupasorozat küzdelmei is, a versenyben lévő 2 olasz csapat pedig egyaránt bíztató eredményt ért el, a Roma Görögországban játszott sokgólos mérkőzést, míg a Juventus Amszterdamban nyert. Nézzük a meccseket:

A Milan és a Fiorentina sebeket szerzett Európában. Hogy mire képesek ezek után? Galliani papa szemefényei a San Nicolába mennek, ott pedig nem szeretik a hatalmasokat: szokás ott jól elverni őket! Ha Koman is köztük, akkor: Legyen!

Bombaként robbant az arra figyelők előtt a 2009. decemberében híradásokba került döntés, miszerint a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság határozatilag deklarálta, hogy az olasz iskolák faláról el kell távolítani a keresztet. Adalék az egészhez, annak aki nem tudná, az egész abból indult, hogy egy olasz asszony, bizonyos Solle Lautsi és férje, Massimo Albertin 2001-ben benyújtottak egy beadványt a bíróságnak, melyben egy ateista mozgalom tagjaként a férj kikérte magának, hogy az általános iskolába, ahová a gyerekei járnak, feszületek találhatóak az osztálytermekben. A strasbourgi testület gyorsan reagált, alig 8 év kellett nekik, hogy megállapítsák: a feszületek sértik a gyerekek vallásszabadsághoz fűződő jogát, valamint a szülő azon jogát is, hogy saját lelkiismerete szerint nevelhesse fel utódját. Egyet azonban mindenki kifelejtett a számításból: Olaszország nem olyan nép, mint akár a magyarok.

Érdemi újdonság van macskazabáló-ügyben! Eddig ugyebár volt a változat – számomra a legvalószínűbbnek tűnő –, hogy az első világháború idején az olasz katonák megették őket, mert csak az volt – ezt az ott harcoló magyar katonák itthon elmesélték; aztán ott volt a történet, a legenda, hogy a vicenzaiak ajándékba kapták a velenceiektől, méghozzá egérpusztításhoz, de nem kapták vissza, mert a vicenzaiak… Igen, azt csinálták!

Beppe Bigazzi (a képen), aki állandó vendégeként, szakértőként szerepel főzős műsorokban a Rai Uno képernyőjén elmondta, hogy a harmincas-negyvenes években bizony macskahúst ettek, és a gatto in umido igazi ínyencségnek számított. Hozzátette, hogy édesanyja tette eléje, és egyáltalán nem kellett könyörögnie, hogy fia megegye azt. A hús elkészítését (tudtommal) nem részletezte, annyit mondott, hogy a hegyi patakban három napig készítették elő a húst – talán ettől umido, szószerint nedves, vizes. Bigazzi toszkán, és a szóban forgó műsorban is említette Valdarnót, vagyis az Arno völgyét.

Felmérők következnek! Az olasz foci számot fog adni arról, hogy hol is tart. A felmérők sikerülhetnek jól, rosszul, de nehéz elmagyarázni, hogy megírtuk, de megkérjük, hogy ne vegyék figyelmebe. Meg újra sem lehet írni! Egy biztos a Milan, Fiorentina, Inter régóta készülnek ezekre a hetekre.

Eddig is izzadt mindenki becsülettel, de innentől kezdve már vért izzad a banda! Kapaszkodik mindenki, hogy helye legyen a nap alatt!

Zac mondta: Még nem gyógyultunk meg!

Jó, mert a középmezöny mind esélyes Európára! (a 11. firenzeieket is beleértve) Az alsóház viszont mind kieshet, illetve megmenekülhet. Egyelőre mindenki motivált, nem úgy néz ki, hogy bárkinél is beleférnének a laza meccsek!

Pietro Masturzónak hívják a World Press Photo idei győztesét, és ott a vonal alatt a honlapja! (a honlapon látni, hogy a fotós 1980-ban Nápolyban született)

A nyertes fénykép Iránban, pontosabban Teheránban készült. Tüntetések vannak, egy nő kiált a háztetőről. Hajnal van, fények látszanak. A zsűri így érvelt: ,,Egy olyan fotót kerestünk, amelyik nem elégszik meg annak a megmutatásával, amit már tudunk! A győztes fénykép valaminek a kezdetét mutatja, egy történetnek a kezdetét. Mi egy olyan fotót kerestünk, amelyik vonz, és távolabb visz!"

Itt a World Press Photo honlapján jobban látszik a győztes fotó!

Szülővárosában, Cesenaticóban emlékeznek Marco Pantanira! Aki látta egy-két versenyét az emlékszik rá, mert egyéniség volt, nem csak egy biciklis bajnok, akit a felfoghatatlanull sok munka és a szerek visznek előre – őt vitte a szíve is! Ott a kép, amikor a kisember kipattan a nyeregből, s elteker. Távolra, el mindenkitől, mindentől!

Lassan talán a mezőny is szétszóródik. Az Inter nagyon megrántotta a mezőnyt, és a tempót csak a Roma tartja, de hát ők ellazsálták a hegy alatt. A befutó távol, de mindenki nagyon helyezkedik, mert nagyon nagy sprint lesz a célegyenesben!

Bővebben egy vonalnyira!

Collinák egész sokasága fog ülni a nápolyi San Paolo lelátóin a hétvégi Nápoly-Inter bajnokin!

A nápolyi közönség egy része – pontosabban azok, akiket az azzurrissimo blog szerkesztői meggyőztek – Collina-maszkkal fog felülni a lelátóra. A 60 ezer nézőből egész biztos, hogy sokan viszik magukkal a blogon megjelenő papírkivágást, mert gyakorlatilag minden online újság beszámol az akcióról. Könnyen kivághagtó lesz a megrajzolt figura, hiszen Pierluigi Collina aktív kora után sem növesztett hajat. Collina jelenleg a bíróküldésekkel foglalkozik.

A Bari új magyar játékosa, Gosztonyi András olasz újságíróknak válaszolt, s ezt közli a Bari honlapja.

Nem biztos, hogy Filkor Attila januárban a legjobb közegbe került, mikor a Gallipolihoz igazolt. Ami biztos, hogy a Gallipoli-Grosseto meccs kapcsán nem csak az eredményről (2-2) zengtek a honlapok. De mondjuk el gyorsan, hogy Filkor a 75. percben szállt be, mikor csapata emberhátrányban focizott, és az eredmény már 2-2 volt.

Ballardini nem fogja borzolni többet a Lazio-szurkolók kedélyét! (bejelentették!) Csak az a kérdés, hogy ki jön a helyére. A jelöltek: Arrigoni, Giordano, illetve Cagni; a vágyálom Trapattoni.

Az olasz mekikben védik a hazait! Sőt, egy ragazzo vagy ragazza megteheti, hogy csak azt eszik! Ezekben a napokban nagy dirrel-durral harangozzák be a McItaly-t, melynek lényege az, hogy százszázalékban olasz termékekből állítják össze ezt az étket!

Lenn a minisztérium védjegye látható

A McItaly melletti kampányban azonban ezúttal nem csak az aktuális hírességek, az éppen eladandó filmek hősei viszik a prímet; a kampányban ott van Luca Zaia agrárminiszter is, aki ilyeneket mond, ilyeneket mondhat: ,,Mezőgazdaságunk nem hagyhatta ki ezt a lehetőséget! A számok is mutatják… 3 és fél millió eurónyi (körülbelül 960 milló forint) olasz termék kerül forgalomba. A McItaly lehetővé teszi, hogy kapcsolatba kerüljünk a fiatalokkal, megdolgozva ízlelőbimbóikat (imprinting gustativo – mondta a miniszter); az idejárók 31 százaléka 20 és 35, 11 százalék pedig 15 és 19 év közötti… A made in Italy-t védjük, az identitásunkat, és pontosan ezért nem csak a termék szórása a fontos, hanem a minősége is. A McItaly pedig ilyen minőség, ez a panino nem anonim, eredete, származási helye teljesen visszavezethető, és ezzel a termékkel ma globalizáljuk az olasz mezőgazdság identitását!”

A szerbekkel, észak-írekkel, szlovénokkal, észtekkel és a feroer-szigetekkel játszik Olaszország az európa-bajnoki részvételért.

Egyre csak közelednek a Bajnokok Ligája-meccsek. A lényeg tehát az lenne, hogy harapjanak a hatalmasok. Most nekik szurkolok. Most szurkolok nekik.

A zajmikrofonok tették, esetleg csak azok mentek ki az Olimpicóba, akik énekelni tudnak? Egy biztos, nagy hangulat volt odakinn!

Jó kis párharcok voltak itt! Például jó étvággyal felzabálta Gilardinót. A nagy zabálást biztosan nézte Lippi, s azt mondta magában: Nehogy mán Legrottaglét vigyem ki Afrikába!

Vannak emberek, akikről jó, hogy nem hallunk – velük nem foglalkozunk! –, és vannak olyanok, akikről jó hallani. Utóbbi csapatba tartozik Franco Baresi!