–Az előző idény végén az olasz médiát bejárta az a videó, amelyiken Mourinho, a provokátor-motivátor és a híresen keményfiú Materazzi elbúcsúzik egymástól. Most másképpen, de a lényeget tekintve ugyanúgy Del Piero elbúcsúzik a Spanyolországba költöző Trezeguet-től. Sok idényt fociztak együtt – lírában fizettek még akkor –, így van ez jól!

Sok felütés kínálja magát, többnyire negatív töltetű, mi közelítsünk másképp… A könnyen beguruló, alapjáraton is csak szikrázó Mihájlovics egy nyilvánvaló bírói hiba után (videó után nyilvánvaló), ami csapatának könnyen lehet, hogy három pontjába került azt mondta, hogy: Igen, mindenki hibázhat! Ezt teszi a toszkán levegő a legkeményebb csávókkal is.

Utóbbi kettőről röviden annyit, hogy az első félidő legjobbja Garics volt. Ment előre, jól védekezett, és néha még váratlanra is képes volt. Az utolsó percekben igazolta őt a Bologna, mégis alapjátékosnak tűnt, és mikor pár perccel a vége előtt lehozta őt edzője, akkor a szépszámú megtapsolta, mint a nagyokat! Igen, standing ovation volt! Sokat adnék azért, hogy Komanék is megérhessék ezt! Koman az utolsó tíz percre szállt be, Vass végig a pályán volt, Feczesint a végére hozták be, Rudolf ezúttal csak nézte a meccset.

Elégedett ember vagyok, mert láttam a torinói Museo Nazionale del Cinemát. Csodát láttam! (ezen a honlapon keveset lehet látni belőlel)

A múzeum épülete Torinó szimbólumépülete a Mole Antonelliana. Mikor hazatérve párszor papírfecnin vázoltam az épületet, akkor mindenki rögtön rávágta, hogy ugye Párizsban jártál. Igen, a Mole az Eiffel-torony kisöccse, de tegyük hozzá, hogy ő is 168 méterre nőtt. A kilátóba egy szuperlifttel – nem mert nagyon új – 59 másodperc alatt lehet felpucolni. De ennek majdnem semmi köze a múzeumhoz, a kiállításhoz.

A másodikon a filmtípusok, a műfajok világát állították elénk. A hangulatot próbálták megfogni – igen szerencsésen. A westernt például egy olyan szobában láttatják, ahol a székek egymásra vannak dobálva, de a színen hevernek üres viszkis, rumos, üvegek is; a rajzfilmek is megkapják a helyüket, a sci-fik, a horrorfilmek… Valamennyi teremnek saját rendezője volt, az illető neve feltüntetve. El-elszórva a kis termekben eredeti tárgyak, például a Lugosi-féle Drakula-produkció koporsója.

Szóval gyönyörű az élmény, és érte nem kell többet fizetni 9 eurónál (ez a teljes árú), benne van minden – beleértve a torinói kilátót, ahonnan ellátni az Alpokba, illetve egészen Supergáig (a helyi, 40-es évekbeli csodacsapatot ért tragédia helyszíne, hol magyarok is meghaltak).

Időszűkében elmarad az idény előtti részletes-részletes beharangozó. Röviden mégis mit lehet mondani? Hajtás után pár szóban egy-két – pontosan tíz – téma. Igen, mert szombaton kezdődik a Serie A!!! 6-tól Udine-Genoa, 8,30-tól Roma-Cesena.

A Milan alaposan belenyúlt a jóba! Rögtön ott ellenfélnek a Mourinho-féle Real, az Ajax, illetve az Auxerre.

Ha beszélgetünk arról, hogy ki volt a legnagyobb sportoló, sportember, sport által híresség lett ember – próbálok helyet csinálni Maradonának :) –, akkor Ali jut eszembe elsőként, meg Maradona, néha Pelé. Tudom, hogy ugyanennyire hatalmas lehetett Jesse Owens, sajnos őt nem láthattam. Aztán beugrik Jordan, de eszembe jut néha, hogy ahhoz, hogy valaki a legnagyobb legyen – a fejemben legalábbis –, ahhoz kell egy olyan történelmi helyzet, amelyikből a hősnek ki kell nőnie. Valahogy úgy gondolom ezt, mint egy színházi előadás esetén a díszletet: ott a zseniális emberi teljesítmény, azt pedig megdobhatja a díszlet.

Nem igazán tudtuk, hogy ki volt Bikila. Azóta már megvan, hogy ő volt a római maratoni mezítlábas győztese, tudom, hogy négy év múlva megint aranyat nyert Etiópiának, Afrikának. Harminchat évesen Mexikóvárosban (1968) ismét megpróbálta, de fel kellett adnia.

Panucci befejezte. Azt mondta, hogy keresték Olaszországból, Amerikából, de úgy érezte, hogy belülről már nem hajtja semmi.

Mint arról az olaszfór beszámolt Zdenek Zeman visszatért sikerei helyszínére, Foggiába. A támadó foci örökös megszállottja, a calcio hatalmasainak ellenfele – az ellensége sem túlzás – ismét alkotni szeretne.

A Gazzetta mellékletében, a Sportweekben egy jó kis interjút olvastam Carlo Pedersolival. Beszélt úszásról, vízilabdáról, autóversenyzésről és persze Bud Spencerről. Utóbbi kapcsán mondta: ,,Ha találkoznék vele, elverném!"

Itt van néhány részlet, hátha van még újdonság a rajongóknak.

Benitez nem dolgozta meg a kényszerérzet, mely szerint neki változtatnia kellene Mourinho csapatán. Ugyanazok voltak a kezdőben, akik tavaly általában, és a cserék sem változtak. 

Dustin Hoffmant kérték fel Marche tartomány (Ancona a székhelye, tartomány az Adria partján, Emilia-Romagnától délre, Toszkána magasságában) népszerűsítésére, és az augusztus 8-án hetvenharmadikat is betöltő színész vállalta a melót. Elszavalta Leopardi egyik leghíresebb versét az Infinitót (A végtelen), a gyakran idézett kezdősort: Sempre caro mi fu quest'ermo colle még hallani, utána viszont már nem csak a strófák jönnek, de a színész olasz önostorozása is (mannaggia, mondja egyszer = a fenébe, a nyavalya). versválasztás nem véletlen ugyanis a gyakran legnépszerűbbnek mondott olasz költő Marcheben, egész pontosan Recanatiban született, még az Ottocentóban.

A videókon megnézni Pastore cseleit, gólját, Quagliarella ollózását (55. mp)!

Lehetett tudni, hogy a négy csapat közül a Sampnak jutott a legnagyobb falat, vagyis a BL-meccs volt a legnehezebb. A brémaiak hazai pályán a legjobbakat is képesek voltak alaposan kiosztani. Mindig is így volt ez, most is így lett (Werder-Samp 3-1, Fritz (51.), Frings (67. - 11-esből), Pizarro (69.), ill. Pazzini (90.). Ha a Werder nagy falat, akkor a Graz, a Maribor és az Elfsborg apró morzsa az európai asztalon. És ez be is bizonyosodott: Graz-Juve 1-2, Schildenfeld (83.,) ill. Bonucci (15.), Amauri (90.); Palermo-Maribor 3-0, Maccarone (37. - 11-esből), Hernandez (39.) Pastore (72.); Napoli-Elfsborg 1-0, Lavezzi (45.).

A világszép Federica Pellegrini Olaszországból érkezett a Margitszigetre aranyat meríteni a Széchy Tamás uszoda medencéjéből. Ambíciózus tervekkel jött és felemás mérleggel távozott az úszó EB-ről. 

Leültem a számítógép elé, becsuktam a szemem, és az alapján, ahogy eszembe jutottak a képek, összeállítottam egy tízes listát, aztán odavonultam egyik kedvenc könyvemhez, és korrigáltam. Idehoztam még kettőt, miután egyet kiraktam. Ezek azok a képek, amelyek leggyakrabban jutnak eszembe!

10. A mantovai Palazzo Ducale egyik termében, pontosan a Camera degli Sposiban (Jegyesek terme) található Mantegna műve.

Hozzánéztem, hogy ő Guidoriccio: Reggio Emilia mellett született, s seregével sok csatából jött haza győztesen. Az 1300-as évek első feléről van szó.

 

6. Izsák feláldozása (Caravaggio)

 

Mona Lisa és a Sixtusi kápolna egy másik mezőnyben volt, valahol máshol.

Egyre közelebb a Serie A rajtja! A Sky pedig keményen dolgozik az előfizetőkért. Már hosszú hetek óta megy a Cassano ihletette reklám. A Samp 99-ese tűnik fel leggyakrabban, de ott vannak a második videón Frey, Pato, Legrottaglie, Cambiasso, Vucsinics és Miccoli is. Illetve rondább énjük.

Sirigu – Motta (Cassani, 70.), Chiellini, Bonucci, Molinaro - De Rossi, Palombo, Pepe – Cassano (Rossi, 70.), Balotelli (Borriello, 59.) Amauri (Quagliarella, 59.).

Sokat nem lehet még tudni a mester regényéről, amelyet az olasz boltokban októbertől lehet majd kapni. Annyi hír jött csupán a kiadótól, hogy a mű címe Il cimitero di Praga, vagyis A prágai temető, vagy Prága temetője lesz, de hogy mi köze van a cseh fővároshoz, egyáltalán ott játszódik-e és hogy mi történhet a temetőben, azt egyelőre rejtély fedi.

A torinói koncerten – 42 ezren voltak kinn – két új számot is játszott a U2. Óriási volt a felhajtás a concerto előtt és után egyaránt: a La Stampa (torinói kiadású, országos napilap) másnap este is beterítette vele a honlapját, de a Gazzetta dello Sport is foglalkozott vele.

Bono – májusban volt 50 éves – and co október 8-án Rómában zenélnek.

Hajtás után ott a két új szám:

Koppány, Koppány, Koppány, Koppány – kiabálták a pogányok, aztán belekeveredett az István, István, István, István, s végül teljesen felülkerekedett.

A Bajnokok Ligája csoportköréért Cassanóék Özilékkel csapnak össze. Az első mérkőzés Brémában lesz augusztus 18-án. A Marassibeli visszavágó pedig augusztus 24-én. Reméljük Koman is megmutatja magát!

Eddig úgy volt, hogy mikor befejeződött egy Serie A-forduló, akkor első három kérdésünkben ott volt: és Koman játszott? Mit csinált?

A legbiztosabb helye a kezdőben úgy tűnik, hogy Vassnak van. A szeptemberben 22 éves középpályás 2007 óta van Bresciában, és valamennyi edző a kezdőben számolt vele. Edzői – még gyakrabban az újságírók – szaporán dicsérték a Fradiból indult középpályás dinamikus játékát, labdaszerzéseit, illetve, hogy a labdákat jól osztja le társainak – ugyanakkor tegyük hozzá, hogy nem nélkülözhetetlen játékos, a gazzetta péládul nem írja a kezdő tizenegybe. Az előző idényben 27 meccsen szerepelt (42-ből). Két gólt is szerzett.

Koman a minap kapta meg a 11-es mezt, ami jó jel, de persze nem garancia a standard csapatba kerüléshez. Véleményem szerint Di Carlo edző mentalítása segítheti reménységünket, hiszen ő Venturához (Bari) képest – és amúgy is – egy kevésbé taktikus edző, inkább hisz a küzdő játékosok lelkében, magyarán szereti a küzdeni tudó, nagy munkabírású játékosokat, akik ráadásul focizni is tudnak. Koman pedig ilyen, ráadásul a baloldali középpályás hiányposztnak számított a Sampban – nyilatkozott erről Di Carlo is. A nápolyból érkező Mannini játszott ott, méghozzá egészen jól, de vetélytársa nem volt. Hogy számoltak Komannal, az biztos, hiszen még az előző idény közben – nem a legvégén – Garrone elnök arról beszélt megemlítve két-három nevet – köztük a Bariban szereplő ungvári fiúét –, hogy tehetséges fiataljaikat visszavárják. Ráadásul a balon focizó svájci válogatott Ziegler iránt a pézhegyek felől hatalmas az érdeklődés, és ha nyáron nem is, de télen elengedhetik a helvét válogatottat. A barátságos meccseken Koman jól focizott (ott a Samp előtt a BL-selejtező augusztus 17-18-án és 24-25-én).

Olaszország a GDP-jének mindössze 1,1 százalékát fekteti kutatásokba, ami csekélység más ország számaihoz viszonyítva, és mégis működnek a kutatások, és az olasz tudósok teljesítménye a világ élvonalát jelentik. Bizonyítottan.

Sevcsenkóról miután elment Milánóból nem sokat hallottunk. Andrij ismét ügyes volt! :)

Bár hivatalosan még nem lett kihirdetve a keret, de bizalommal támaszkodhatunk a Gazzetta dello Sport információira. Prandelli első megmérettetésére augusztus 10-én kerül sor, amikor is Elefántcsontpart lesz az ellenfél. A tovább mögött a keret és néhány szó a tagokról, változásokról.

Az új-zélandiak egy kicsit kísértettek, de ez mégiscsak más volt. Kiderült az is, hogy Amauri ismét szembe tud fordulni a kapuval. Ő szerezte mindkettőt az Európa Liga selejtezőkörének harmadik fordulójában.