Meg kell jegyezni, hogy az idei bajnokság ritka kiegyensúlyozott és erős volt. Kifejezetten gyenge csapat nem volt, gyenge is csak egy: a Livorno. A Siena olyan emlékezeteset focizott az Inter ellen a Meazzában, hogy az becsületére válna bármelyik európai nagycsapatnak. Az Atalanta pedig egyszerűen csak azért esett ki, mert valakinek ki kellett esnie.

A sienaiak kapcsán még annyit, hogy a ködfészek Bergamóban a foci sokat jelent, de Sienában kiegyensúlyozottak a napok calcio nélkül is. Így érzem.Nem hallottam róla korábban, de látom a Duna tévé ajánlatóból, hogy nem akármilyen ember lehetett ő, Luigi Di Liegro, az olasz Caritas egyik megalapítója. Ha nem megyek máshova, akkor én bizony megnézem! (az esti már a második rész)
Volt valamikor a Grande Inter, Facchettivel, Mazzolával, Corsóval,… , de talán mindenekelőtt az elnökkel Angelo Morattival és Helenio Herrerával, az edzővel.
Inter-Bayern 2-0 :)), Milito és ismét Milito.:)))
Ha Nesta a védelmi miniszter, akkor az Inter a védelmi minisztérium. :))
Bővebben holnap!
Van Gaal és Mourinho már ott van a focitörténelemben, de ez a győzelem – hacsak nem találkoznak még – valamelyiküket sokak szemében előbbre helyezheti a másiknál. Dönthetnek a büntetők, akkor is az lesz a vélemény, hogy: jobb, mert nyert!
A Juve vezetésében mégiscsak épeszű emberek dolgoznak: nagyot buktak, levonták a következtetést és döntöttek.
Így végigírogatva az első tíz csapat alakítását számomra a fiatalok nagyon gyenge játéka a legszembetűnőbb. Santon, Giovinco, De Ceglie, Motta nagyon gyenge volt (Balotelli egy másik eset, de…). Ez az év kellett volna, az legyen, amikor befutnak, amikor olyan kedvencekké válnak, hogy csapatuk vezetői, ha akarnák sem tudni eladni őket, mert a szurkolók éhséglázadásba kezdenek az ülősztrájk után. Most pedig gyüjjenek a csapatok, meg évvégi jegyeik!
Amúgy zseniális volt a csapat, főleg a BL-ben. Múúú nagyon összetette a csapatot, és amit még jobban csinált, az a csapat összeválogatása. Mind nyerő típusú játékosok, meg áldozatkészek, meg robotolni tudók és focizni is nagyon tudók! Eszembe jut, hogy két említetten kívül Santon volt, aki elveszett az idény küzdelmeiben.
Nem lehet nem megjegyezni, hogy ha Pizarro nem chilei, hanem brazil, akkor csak úgy jönne a tömjén. Juan és Riise sem volt talán még ilyen jó. De Rossi pedig volt is és lesz is. Totti viszont…
Chiellini, az igen! Egy szörnyen játszó csapatban nagyon jól focizini iszonyú nehéz, de neki sikerült. Hihetetlen, de a csapat két legjobb góllövője Del Piero és Trezeguet lett, 9, illetve 7 góllal. Amauri szörnyű volt, akárcsak Grosso, de számomra még nagyobb csalódás talán, hogy a fiatalok is lebőgtek: Giovinco kapott lehetőségeket, de élni nem tudott vele és De Ceglie is szerénykedett.
Fontos volt, hogy Ventura nagyon kezében tartja a dolgokat – kis túlzással, mint egy szovjet kézilabdaedző. Langella és Kutuzov volt a két jegyzett név, és ők voltak azok, akik alig voltak pályán, mert sérültek voltak, mert nem teljesítettek. Bonucci szereplése Lippit most győzte meg. De Masiello, Barreto, Gazzi is remek volt, nem beszélve a többször bukott Almironról. Koman gyötrődött szépen, de kiverekedte magának a kezdőt – végül 16 meccsen szerepelt –, lőtt két gólt is, ami szép dolog egy Olaszországban focizó magyartól. Gosztonyi bemutatkozott. Komanra visszatérve: jövőre, ugyanennyit előre! Szerintem találó: Legyen ő a mi Nedvedünk!Meggyőzte edzőjét
Az Inter nyerte a bajnokságot, mert jelenleg a milánóiaké a legjobb csapat. Sok remek – köztük néhány klasszis – játékost hozott össze Mourinho, de ami mindegyikükben közös, hogy nyerő típusú valamennyi.
Május utolsó szombatján AlfaCityvé alakul a Monostori Erőd, ahol Közép-Európa legnagyobb Alfa Romeo találkozójára készülnek a szervezők. Az olaszautó rajongók számára kihagyhatatlan esemény AlfaCity, hiszen az Alfa Romeo idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját, és ezen a hivatalos magyarországi centenáriumi ünnepségen leplezik le az Alfa Romeo legújabb modelljét, a szépséges Giuliettát. Az erőd legszebb részén, elkülönítve parkolnak majd az oldtimer és youngtimer Alfa Romeók,
Igen, holnap a csapatok kivonulnak a Stadio Olimpicóba, délután 2-re – ez már gyanús egy kicsit –, és eldöntik, ki utazik Dél-Afrikába a vébére.
Szombaton 8,45-től mégis lesz foci. Fejesek úgy dötöttek – helyesen, tegyük hozzá –, hogy jobb, ha a Lazio és az Milan hazai meccse szombaton van, így a scudetto-érdekeltek elevenjei nem bántják egymást az utcán.
Itt vannak a 30-ak. Kapusok: Buffon (Juventus), De Sanctis (Napoli), Marchetti (Cagliari), Sirigu (Palermo);
Mit is lehetne mondani shanghaji világkiállításra felhúzott olasz pavilonról? Kívülről akár egy ronda pláza is lehetne, de belül… szóval belülről nekem tetszik.
A közös nevező az olaszfórumon a következő: Koman gólt lőtt, ennek pedig mind örülünk!
Nem kétséges, az olasz politikában voltak igen csúnya események és nem egy cselekményre rá lehet húzni, hogy az olasz demokrácia legsötétebb napja, de ami 1978. május 9-én történt, illetve ami az ahhoz vezető út volt, az a mai napig sötét árnyék Itália egén, egyben félelmet keltő precedens, hogy ilyen is előfordulhatott. A következőkben röviden vegyük át Aldo Moro életét, elrablásának körülményeit, meggyilkolását, majd a tragédia utóéletét.
A filmet 1986-ban készítették. Annak készítőit a belügy hazarendelte az NSZK-ból, illetve megpróbálta megakadályozni a film elkészítését.
Varga Zoli idén áprilisban halt meg.
Mondják, hogy eldőlt már az arany sorsa, meg a kiesés is… Lehet. Ugyanakkor ott a Palermo-Sampdoria, vagyis a két BL-ért marakodó feszül egymásnak, de a Firenze-Siena is már évszázadok óta tétmeccs; rövidebb a története a Livorno-Laziónak, de nem lesz ott lébecolás, aztán hiszem, hogy Genovában és Torinóban sem szeretnék tovább bosszantani a szurkereket. MINDEN MECCS VASÁRNAP 3-KOR KEZDŐDIK.
Egy Mourinho nevű nagyszájú portugál megérkezett Taktikaországba: Taktikaország királya akart lenni. Megérkezett abba az országba, ahol, ha az ovis nem tudja a catenacciót, akkor láncra verik, majd elmondják az apjának, aki szépen elmagyarázza, hogy hogyan kell játszani azt, hogy az ellenfél ne tudjon gólt rúgni. Az apa biztosan tudja, hiszen annak idején az ő szülei is catenaccióval védték Taktikaország határait.
Ha Németország megfázik, mi tüsszentünk – ezt tudtuk. De hogy egy izlandi vulkánkitörés ennyi galibát okoz, azt nem gondoltuk. Én legalábbis biztosan nem.
Ezeknél a kapcsolatoknál még szorosabb, az a kapocs, amelyik a Vezúv és Nápoly – de főleg környéke – között van. Vannak olyanok, akik a nápolyiak lelkét csakis a Vezúv közelségével tudják magyarázni. A Vezúv egy működő vulkán ugyebár, vagyis bármikor kitörhet, és hogy a robaj mekkora lesz, azt nem tudni: lehet Nápolyt rengető nagyságú, de lehet csak afféle turistacsalogató is. Legutóbb 1944-ben tört ki a hegy (az amerikai sereg híradósai készítettek is emlékezetes filmeket). A kitörésnek halálos áldozatai is voltak, mintegy kétszázan. Aztán ott van a 79-ben történt kitörés Pompeijel, a Vezúv ajándékával (na és Herculaneum meg Torre Annunziata is).
De 1835-ben Barabás Miklós is volt olyan szerencsés, hogy élőben láthatta a lángokban álló Vezúvot. Le is festette.Így a 36. után már látszanak a kontúrok, felsejlik a végleges kép. Van, aki azt mondja erre, hogy biztos; van, aki azt mondja, hogy várjuk meg a… a végét le sem írom.
A Berlusconi-kormányok egyik erénye az - leszámítva az elsőt (1994 május-1995 január) -, hogy az olasz politikai hagyományoktól eltérően meg van az esélyük arra, hogy nem buknak meg, nem bomlanak fel, hanem így vagy úgy kihúzzák ameddig kell. Könnyen lehet, hogy ez most is így lesz – még három év van hátra –, de a mostani Fini-Berlusconi ellentét egyáltalán nem jelentéktelen.
Olaszországban a fiatalok egészen odavannak május 1-ért, ugyanis a szakszervezetek – együtt a különböző ideológiai háttérrel szervezettek – Rómában egy óriáskoncertet rendeznek minden évben. Így van ez 1990 óta.
Csapatunk még harcban áll - mondják Rómában. De Bergamóban is ugyanezt hirdetik. Ráadásul vannak emberek, akiket a jóöreg Marcello figyel.