Che mondo sarebbe senza Montella (Milyen lenne a világ Montella nélkül?) – írták át a Che mondo sarebbe senza Nutella mogyorókrém reklámszlogent pár éve a római szurkolók. Akkor tényleg nehéz volt elképzelni a csatársort Montella nélkül – Capellónak sikerült párszor –, de a következő idénytől már ehhez nem kell képzelőerő: Vincenzo Montella visszavonult! A római utánpótláson fog dolgozni ezután.

Ő aztán nem volt vádolható azzal, amivel az Inzaghi-híveket cukkolni szokás. Montella szemfüles volt, mint Inzaghi, de a tizenhatoson kívülről is lődözte a gólokat (szabadrúgásból és nem), tizenhatoson belülről (pöttyintve és bikázva, jobbal és ballal), de fejjel is tudta ugyanezt. Volt, hogy sokoldalúságát egy meccsen mutatta be, a vonal alatti videón:
Lazio-Roma 1-5, Montella 4 gól.
És akkor most jöjjön a pálya, amit Montella befutott! Nápolyi csemete volt, öt gyermekes családból – ő volt az ötödik. Nem volt fenékig tejföl az élet, édesapja másodállásból vitte haza a pénzt. 13 évesen elkerült otthonról, Empoliba vitték, ahol igazi futballistát faragtak belőle.
Montella saját honlapjának életrajza szerint, pedig az emberfaragás is ott történt. Ideális volt a közeg: emberléptékű város és igazi barátok a csapatban.
Nicola Caccia volt báty szerepben, már csak azért is, mert egy helyről származtak
(Castello di Cisterna, Caccia és Montella mellett Di Natale is itt született). Nem volt 17, amikor bemutatkozott a harmadik vonalban, az 1990-91-es idény hajrájában. De Guidolin az, aki beépíti a csapatba a gólerős srácot – a bajnokság utolsó négy fordulójának mindegyikén gólt szerzett.