Sokkoló látni, amikor kigyúrt legények átveszik az uralmat – lelátókon, benzinkútnál, egy városban vagy falun. Jó lenne hinni, hogy a nép méltatlankodása elveszi a túlfizetett percfocisták jókedvét, de Genovában valószínűleg most sem (az olasz-szerb jutott eszembe) erről volt szó.

Piermario Morosini tragédiája után ismét visszatér a futball Olaszország valamennyi futballpályájára. Ez a változás tehát az előző héthez képest, ami pedig változatatlan, az az, hogy fent, lent, illetve az európai helyekért is folytatódik a harc. Lássuk mi az e heti kínálat. Ha kíváncsi vagy, akkor: Avanti!

Több mint másfél éve az Olasz Fórum is hírt adott róla, hogy Eco új könyvvel jelentkezik, sorrendben a hatodikkal. 2010 októberében Olaszországban meg is jelent, és most már egy ideje itthon is megvehető, megrendelhető. És ahogy írtuk akkor is, igazán izgalmas kalandregényt adott ki kezei közül az író, amiben a főszereplő Simonini - akinek már az alakja is megfelelően rejtélyes és figyelemfelkeltő -, mint hivatásos hamisító járja be a 19. századi Európa nagypolitikáját alakító helyszíneit. A Garibaldit figyelő piemonti besúgóhálózatban ugyanúgy benne van a keze, mint a párizsi művészvilág koszos és zseniális húzásaiban, az ottani kommünben vagy a porosz titkosszolgálat mellékvágányaiban, hogy a Dreyfus-ügyben játszott szerepéről, esetleg a Boullan abbéhoz való viszonyáról már ne is beszéljünk. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve néven ismertté vált pamflet megalkotásában pedig szintén akadt szerepe. Ahogy az sem véletlen, hogy Eco a mű utószavában így ír: "...bizonyos értelemben azért mégiscsak létezett ő. Sőt az az igazság, hogy mindmáig itt van köztünk."

Sok-sok-sok ország keresi Kína kegyeit. A kínai piacon megjelenni, jelen lenni óriási fegyvertény.

Aki ismerős a Váci utca környékén egy kicsit, annak talán nem ismeretlen az étterem neve: Comme Chez Soi. Csak a legjobbakat mondhatom róla! Rögtön a kialakítása és a belső tere magáért beszél. Ilyen szűkös helyiségben igazán nehéz megoldani, hogy az embernek ne legyen klausztrofóbiás érzete, de itt - csak úgy, mint minden más tekintetében - remekül dacoltak ezzel. A szép faragott faborítás egyszerre elegáns és visszafogott, a pezsgősüvegekből álló dizájn pedig felteszi a pontot az i-re. A felső polcon a bontatlanok, alul pedig a már elfogyasztott palackok állnak. Nagy társasággal azért nem érdemes érkezni, mert egy asztalnál 3-4 embernél több biztosan nem fér el, ugyanakkor kettesben is muszáj asztalt foglalni: este 7 óra után nem fogunk üres székeket találni.

A Pescara és Livorno között játszott bajnokin a vendégek egyik játékosa, Piermario Morosini a földre esett. A mérkőzés 29. percében történt mindez (2-0-re vezetett a Livorno).

Az nem elég, hogy a Juve (68 pont) és a Milan (67) üti-veri egymást az aranyért, s, hogy hatalmas a tobzódás a Bajnokok Ligája pénzhegyéért, de valami eszeveszett harc bontakozott ki a tizenhetedik helyért is. A magam részéről: odavagyok a Lecce küzdéséért!

A héten igazán felpörögnek az események, hiszen, ahol csak lehet, hétközi fordulókat bonyolítanak le Európa szerte, és ez alól Olaszország sem képez kivételt. A program ma indul a Chievo - Milannal, holnap nyolc, míg csütörtökre egy találkozó marad.

Van egy zseniális hírem: Marcello d’Orta, vagyis a nápolyi gyerekek újabb könyvvel jelentkeznek. A másik hírem viszont keserű: Nápolyban a helyzet változatlan, vagyis, a camorra, a nápolyi maffia – a könyv témaadói –, a munkanélküliség, a baj továbbra is úr.

Ez nem volt egy szép hét – mondta a Milan edzője, s igaza volt!

Naaaaa, eleget szidtatok!

Nem elég, hogy az ex-juvés Amauri góljával 2-1-re nyert a Fiorentina a San Siróban, de pár órával később a Juve nyert Palermóban, s ezzel a Conte-csapat visszavette a vezetést a bajnokságban. A milánói események befolyásolták – méghozzá alaposan – a kiesés ellen küzdelmet is. Mikor a Milan vezetett a firenzeiek ellen, akkor a Lecce éppen alaposan helyben hagyta a Romát – a vége 4-2 lett (számomra a leccei harmadik gól a forduló legszebbje, 1,58-tól [mikor ezt írtam, akkor Mauri csak egy szürke játékos volt]). Akkor két pontnyira voltak a kieséstől a violák.

Immár csak nyolc forduló van hátra az idei pontvadászatból, de ez a nyolc játéknap még ezernyi izgalmat ígér nekünk, ugyanis sok ajtó van nyitva még, közel sem dőltek el a lényegi kérdések. Na, jó, a Cesena már kiesett, de még a Novarának is ugyanannyi esélye van a bennmaradásra, mint a firenzeieknek a búcsúra - emlékezzünk csak a tavalyi Sampdoriára. Aztán szinte megtippelhetetlen, hogy hová kerül majd a Scudetto, ahogyan a harmadik hely sorsa is eddig sötétben burkolózik. Aktuális fordulónkban az összes első ligás meccset szombaton, azaz holnap játsszák le a csapatok, betartva ezzel a húsvéti szokásokat Itáliában.

Nem igazán tudom, hogy mi a divat manapság Olaszországban, mármint a tetoválások frontján. Talán Che Guevara viszi a prímet. A hazai felhozatal is rejtély.

Nem maradt olasz a Bajnokok Ligájában sem. Barcelona-Milan – a hazai 0-0 után – 3-1.

Az utolsó húsz perc maradt nekem a Juve-Nápolyból, és abból – meg az eredményből – arra következtettem, hogy letaglózták Lavezziéket.

Az első öt csapatból négy idegenben játszik, a Juve pedig otthon a nápolyiakkal – a kupadöntő előzetese –, vagyis úgy néz ki, hogy lesz mozgás. Hátul a kiesők egyelőre maradnak a helyükön. A Cesena reménytelen (14 pontra a maradás), a Novara majdnem (8), a Lecce (5) pedig iparkodik. Tegye is, mert többet érdemelnek!

Tegnap volt 35 éves a kapitány!

Van egy-két kaja, édesség, amelyiket előbb-utóbb ki akarok próbálni. Ilyen volt a szicíliaiak büszkesége a cannolo is. A fészbúkon mászkálva láttam, hogy a Bajcsy-Zsilinszky 35 alatt van egy hely(Caffé GianMario), ahol próbát lehet tenni. Megtettem.

Messi vagy Ibra? Igen, előfordulhat, hogy ők lesznek a döntő figurák, de sokkal érdekesebb lehet ez a meccs, mint egyszerűen a két zseni elképzelt összecsapása. Allegri, mintha a csoportmeccseken ezt a meccset készítette volna elő.

A Juve elleni vesztes meccs után Moratti egy napot még gondolkodott, majd döntött: Nem Ranierivel folytatja az idényt, hanem a Primavera-csapat edzőjével, Andrea Stramaccionival. Ez már hivatalos, az Inter hét nyelven beszélő honlapja is megírta.

Csak a legritkábban szerencsés egy kiélezett csatában tutira megmondani a jövőt. Hacsak tényleg nem csak az ökörködés a cél. Ezúttal is mi történt...

Talán nem is volt olyan év - legalább az elmúlt egy-két évtizedben biztos nem -, amikor a Derby D'Italia ennyire simának ígérkezett volna. Persze bármikor bejöhet egy Ranieri trükk (lásd: milánói derbi) és könnyen oda lehet a Juve veretlensége. Apropó, már félig-meddig oda is lett, hiszen a kedden a Milan győzni tudott a rendes játékidőben Torinóban 2-1-re. Kétség sem fér hozzá, hogy ez a forduló meccse, de, hogy a legizgalmasabb is lesz, abban nem vagyok biztos. Ugyanis erre a címre jó eséllyel pályázik a Milan - Roma és a Napoli-Catania ütközet is.

A Juve és a Milan sikeres hétvégén van túl, s még jobban meglógtak a hajtóktól. Így fel sem vetődik, hogy a Lazio, a Nápoly és az Udine lehetne akár második. A forduló gólja a Sienában győztes Novara második találata.

Még jobban rányomulhatnak a Juvéra, ha úgy alakulnak az üldözők dolgai a hétvégén. Többek közt ez is nagy lázban tartja az olasz médiát, valamint az is foglalkoztatja még, hogy a jónak tűnő nemzetközi kupaszereplés, miért fulladt ilyen kínos kudarcba. Egyedül csak a Milan képviseli az olasz küldöttséget a 16-os mezőnyben, holott lehetett volna ez négy is. Szomorú ez a helyzet, de nincs mit tenni, tovább kell lépni. Vár a Serie A.

Mit lehet erre mondani? A San Siro népe nem örül neki, de a Camp Nou szurkerei is szebbről – főleg könnyebbről – álmodtak.

A forradalom előtt, alatt külföldön is táboroztak magyar katonák. Ilyeneket írtak, gondoltak a jobbérzésűek:

Nagyabonyban csak két torony látszik,

De Mailandban harminckettő látszik;

Inkább nézem az abonyi kettőt,

Mint Mailandban, azt a harminckettőt!

Aztán évekkel Világos után ismét hazagondoló sorok születtek:

Az utóbbi években lesajnálták az olasz bajnokságot. Igen, úgy általában mindenki! Én is úgy gondoltam, hogy nem versenyképes az angollal és a spanyollal, illetve, hogy a német talán-talán előrébb jár, a francia pedig rögtön ott van mögötte. Persze, ha valaki olyan mondta, aki főállásban gyalázza a ragazzókat, akkor a védekező ösztön felébredt, s rögtön győzködtem is, hogy naaaaa… Jól jött ez a BL-idény, mert még az is könnyen előfordulhat, hogy Európa legjobb nyolcában három olasz lesz. Ha így lesz, akkor nem sokat kell győzködni a népeket: az érveknél is erősebbek a tények!