Jól kigondoltam mindent: úgy csinálom, mint Szicíliában, gondoltam. S cselekedtem.

A Juve lefocizta a Milánt (2-0), a Nápoly egyértelmű bírói tévedésnek is köszönhetően verte a Moratti-csapatot (0-3) – ez történt a nagyfiúkkal. Nem valószínű, hogy siratni kellene a milánóiakat, de alaposan bennragadtak. Talán meg lehet vonni a hasonlatot: olyanok a milánóiak, mint boxmeccsen egy horogtól megrendült címvédő. De jön az életmentő szünet. Ma még szédelgés, holnaptól viszont csak harci vágy!

A Juve visszatért ahhoz ami: otthonuk van, közönségük van, edzőjük van, csapatuk van, focijuk van! (pár napon belül fejtegetni próbálunk; megjegyzem azt is, hogy nyolcunk közül senki nem tippelt Juve-győzelmet:)

Most sem maradunk rangadók nélkül, hiszen szombat este vár ránk az Inter – Napoli, majd vasárnap ugyanilyen időtájban megnézhetjük a másik milánói csapatot az új Juve arénában. Persze közben is lesznek jó meccsek, például a Fiorentina – Lazio összecsapást semmiképp se hagyjuk ki.

A ma rendezett Európa Liga meccsek között több rangadó is szerepelt. Itt és most nem a Bilbao-Párizsra gondolok, hanem a két talján csapat idegenbeli meccseire.

Új lap lesz kinn a standokon a következő hónapokban. Ha minden jól megy, valamennyi olasz régióról megjelenik ez a füzetméretű, tartalmas, igényes kiadvány. 178 forintunkba kerül. Négy-öt szám egészen biztos, hogy megjelenik, a továbbiak, annak függvényében, hogy fogy, mekkora sikere lesz a 20 ezer példányban megjelenő, régiókat, s azok receptjeit bemutató lapnak.

Letye-petye-lefetye, meg lári-fári: túlmozgásos, na,… ezt akartam mondani. De ne politizáljunk, inkább mondjuk ki: tévés szakmában van ez így! Amúgy pedig szerintem jóindulatú, csak…

A BL ma esti milánói meccsére a sérüléséből felépült Ibrahimoviccsal állt ki a Milan a cseh bajnok Viktoria Plzen ellen.

Aki látta a lelátón ülő, álló, tomboló arcokat, az tudja, hogy itt nem csak az történt, hogy az egyik BL-csapat elverte a másikat, itt – sajnos, ott – több ez a győzelem. Nápolyban még nem szokták meg, hogy a legrangosabb európai tornán csapatuk harcban áll.

Túl a szép meccseken, volt más szép is a stadionokban.

A római Olimpicóban például, mikor a palermóiak fekete játékosát kihuhogták, akkor a közönség nagyobbik része felháborodott és kifütyülte a huhogókat. A Lazio közönsége tehát nagyszerűen reagált a rasszista – rasszista? Szerintem egyszerűen ostoba – megnyilvánulásra.

 A bajnoki forduló legszebb találatát a Milan veteránja, Clarence Seedorf érte el!

Kifejezetten szép meccseket lehetett látni eddig a Serie A-ban. Nagyon izgalmas bajnokságra van kilátás, mert úgy tűnik, hogy talán-talán tovább folyik a kiegyensúlyozódás.

A milánóiak még nem nyertek, a rómaiak sem tündökölnek. Na…, szóval…, rég volt már olyan, hogy a nagyok közül a Juventus legyen a legjobb. Nem csak eredményben, játékban is így van ez, egyelőre. Nápolyban – s ki tudja még hol? – készek arra, hogy ringbe szálljanak a BL-ért.

Nincs százszázalékos, pedig még csak három fordulón vagyunk túl. Volt olyan, aki úgy nekivágott a bajnokságnak, hogy fékezhetetlennek tűnt (Napoli), aztán egy kicsike megállította (Chievo-Nápoly 1-0); volt, aki nem volt képes emberhátrányban nyerni (Juve-Bologna 1-1); volt olyan, aki nem vette (vagy nem vehette) komolyan frissen kinevezett edzőjét (az Inter a novarai műfűn kapott ki 3-1-re). De a tavalyi bajnok például még nyeretlen (Milan-Udine 1-1).

Számomra a legfontosabb jó hír, hogy az olasz foci visszakapta Pirlót! De Rossit nem láttam még, de jó hírek érkeznek róla, pedig a Roma minden, csak nem verőfény.

A volt magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a La Repubblicának adott interjút. Itt kifejtette véleményét a Schiffer András (LMP, Legyen Más a Politika) által feljelentett sukorói ügy, valamint az Orbán Viktor vezette kormány munkája kapcsán.

Hétközi fordulót rendeznek a Serie A-ban, elsőként az Inter látogat ma este a Novarához. Aztán szerdán lesz még nyolc találkozó, majd egy Roma - Sienával zárnak a csapatok.

Nápolyban még el sem kezdődött a szezon, de már láz volt. Most, a City elleni döntetlen, illetve a bajnoki rajt után (ma Nápoly-Milan 3-1) már érzik a tavalyi csoda után még előrébb lehet lépni. De biztos vagyok, hogy nem kell bemenni a legsötétebb sikátorba, hogy elmerjék mondani: Ebből még bajnoki cím is lehet! És ha nem? Nem baj, van csapat, van foci, van közönség!

Mai írásom a Formula 1 egyetlen kétszeres olasz világbajnokát, Alberto Ascarit mutatja be.

Felemás bemutatkozáson vannak túl az olasz csapatok, ami az európai kupaszerepléseket illeti. Az 5 meccsből csupán egy győzelemre futotta, igaz a vereségből is csak ennyi jött össze. Nagyot bukott otthon az Inter, hárman remiztek: Lazio, Milan, Napoli és csak az Udinese tudta megszerezni a három pontot. Ezeknek a gárdáknak, mi sem lehetne jobb alkalom egy javításra, – már akinek szüksége van rá – mint egy honi megmérettetés. Kicsit azért elszomorító, hogy csak 1 győzelem jutott az olaszoknak és, hogy azt a 2 döntetlent is bravúrként kell elismerni. De, ha gyorsan gondolkozunk, akkor eszünkbe jut a Palermo és a Roma esete, akik még a selejtezőben elbuktak. Ez egyszerűen szörnyű.

Tegnap este Gian Piero Gasperini egy balul elsült meccsel debütált a Bajnokok Ligájában. Az Inter papíron verhető ellenfelet fogadott a Meazzában a török Trabzonspor személyében, így kezdtek a felek:

5000 nápolyi utazott Manchesterbe, hogy tartsa a lelket a csapatában – ha kell. Nem igazán kellett, mert a játékosok harcosak volt, s okosak. De persze kitettek a szurkerek, s az angol stadion csak úgy zengett a nápolyi daloktól – néha füttytől.

Olaszország a sajtgyártás egyik nagyhatalma. Több, mint 400 féle sajtot állítanak elő és fogyasztják napi rendszerességgel. Vessünk pillantást a legnépszerűbb fajtákra.

Mindig jó, olyan régi emberekről hallani, akikhez jó emlékek fűzhetők. Ilyen ember Marco Simone, a Milan és a válogatott korábbi gólgyárosa.

Emberek, akik látták a Milan-meccset, kérdésem van: a 2-2-nél jobban örültetek volna annak, ha a Milan jó játékkal 2-0-ra veszít?

Kérdésünk roppant egyszerű: ki nyeri a Serie A idei szezonját?

(Szavazni a mellékelt linken lehet.)

masok-velemenye.hu/szavazasok/1976

 Újonnan induló rovatunkban az autósport legkiemelkedőbb olasz egyéniségeit, csapatait és pályáit próbálom közelhozni az olvasóhoz.

Az első rövidke fejezetet nem is kezdeném akárkivel, a Ferrari-dinasztia alapítójával, Enzo Ferrarival és csapatának bemutatásával.

Enzo Ferrari (A képen napszemüvegben) Modenában látta meg a napvilágot 1898. február 20-án. Az első világháború, mint oly sok embernek, neki is családi tragédiát okozott. Elvesztette édesapját és bátyját Dinót is. A háborút követően felcsapott autóversenyzőnek, az Alfa Romeónál vezetett és mérnöki feladatokat is ellátott. 1929-ben úgy gondolta érdemes saját istállót alapítani ez pedig nem volt más, mint a Scuderia Ferrari azaz a Ferrari istálló. A harmincas években ez a csapat még az Alfa Romeo égisze alá tartozott, 1940-től viszont saját gyártású autókat kezdtek fejleszteni. A Ferrari csapat a Forma kezdeteitől, 1950-től szerepel a száguldó cirkusz mezőnyében és azóta nem is hiányzott onnan egy évadot sem!

 Pár számadat a Ferrari csapatról:

 62    F1-es szezon, 825 GP, 67 autómodell és 107 pilóta. 216 futamgyőzelem, 205 pole pozíció és 650 dobós helyezés.

16 konstruktőri- és 15 egyéni világbajnoki cím!

Világbajnokaik voltak többek között: Alberto Ascari (Róla később is írok majd.), a legendás Juan Manuel Fangio, Mike Hawthorn,  Phill Hill, John Surtees, Niki Lauda kétszer is, Jody Schekter, Michael Scumacher ötször és végezetül  Kimi Raikkönen.

Az istálló első Forma-1-es futamgyőzelme az 1951-es brit nagydíjon született  meg a argentin Jose Gonzalez jóvoltából , a mai napig utolsó Ferrari győzelmet idén Dél-Koreából Alonso „szállította”.

A csapatot számos tragédia érte, elhunyt balesetek során Castellotti, Miglia, Musso, Von Trips,  G.Villeneuve. Gilles Villeneuve halála után sokáig a 27-es és 28-as rajtszámmal adóztak az elhunyt kanadai emlékére.

A Ferrari más sorozatokban is sikereket ért el, többek között a Formula 2-ben, Indianapolisban , széria autós futamokon vagy éppen Le Mans-ban.

Sajnos Enzo Ferrari már nem élhette meg, hogy csapata a 2000-es években sikert sikerre  halmoz Schumacher  vezetésével . A főnök 1988-ban távozott az élők sorából hátrahagyva egy nagyszerű csapatot.

(A Forma1-es sorozatot folytatjuk újabb érdekes olasz vonatkozású írásokkal.) 

Gyakran előfordult mostanában, hogy szidták az olasz focit, a Serie A-t, mi pedig csak kötelességből védtük. Volt olyan is, hogy védeni sem próbáltam. De hogy most milyen fordulót láttunk nyitásképpen... Le a kalappal mindenki előtt! Gyönyörű volt, öröm volt minden perce.